Symphony of Six Million

1932, Gregory La Cava

Ricardo Cortez, Irene Dunne, Anna Appel, Gregory Ratoff, Noel Madison, Lita Chevret, John St. Polis, Julie Haydon, Helen Freeman, Josephine Whittell, Lester Lee

3.jpg

A legendás producer David O. Selznick 1931-ben került az RKO stúdióhoz. Egyik első filmje a vállalatnál, és igazi szívügye volt ez az érzelmes történet egy fiatal orvosról Ricardo Cortez és Irene Dunne főszereplésével. A Symphony of Six Million sikert aratott, de Selznick valószínűleg nem azt kapta amit eredetileg elképzelt.

Bár Fanny Hurst forgatókönyvének (mely később könyvváltozatban is megjelent) filmrevitele már korábban is szerepelt az akkoriban nehéz helyzetben lévő RKO tervei között, Selznick először néhány változtatást kért. Először is a címet (Night Bell) a sokkal drámaibb, New York lakosságára utaló Symphony of Six Million-ra változtatta. Ezen túl a frissen kinevezett produkciós igazgató megkérte az írókat bontsák ki a leendő orvos gyermekkorát bemutató jeleneteket, illetve legyenek a filmben a zsidó bevándorló család mindennapjait, vallási hagyományait ábrázoló képsorok. Ezek közül némelyik a forgatókönyv eredeti változatában is szerepelt, de mivel Amerikában ekkoriban elterjedt volt az antiszemitizmus, a stúdió nem akarta elveszíteni potenciális nézőit a jelenetekkel. Selznick, maga is zsidó származású, fontosnak tartotta, hogy tradícióikat ne csak azoknak komikus színezetet adva, de realisztikusan ábrázolva is bemutassák. A stúdió zenei vezetőjét Max Steinert is felkérte, hogy szerezzen zenét, mely a filmet szinte végig kísérje.

A film fő karaktere Felix Klauber (Ricardo Cortez), aki már gyerekként (Lester Lee) is arról álmodozik a New yorki gettóban, hogy egyszer majd orvos lesz és segíthet sorstársain.  Célját eléri, és szerény körülmények közt, de boldogan praktizál egy kis klinikán a szomszédságban. Rendszeresen meglátogatja egykori gyerekkori pajtását az erősen sántító Jessicát, aki vak gyerekeket tanít.  Anyagias fivére (Noel Madison) azonban rábeszéli anyjukat, vegye rá Felixet, hogy egy jobb környéken nyisson magánrendelőt, ahol a gazdag páciensek vannak. A család így valóban jómódra tesz szert, csak a fiatal és a lapok címlapján szereplő orvos nem érzi magát jól attól, hogy gazdag hölgyekkel cseverészhet naphosszat, akik leginkább csak azért keresik fel, hogy később eldicsekedhessenek vele. Ő visszavágyna a gettóba, ahol tényleg segíthet. Egy tragédia azonban kiöl belőle minden szenvedélyt a gyógyítás iránt, és visszavonul.

Az RKO döntéshozói teljességgel alkalmatlannak gondolták a keresett Rudolph Valentino epigonként ismert Ricardo Cortezt egy efféle melodráma főszerepére. A zsidó származású (eredeti neve: Jacob Krantz) színész ugyan nem volt munka híján, 1931-ben például tíz filmben szerepelt, köztük a Máltai sólyom (The Maltese Falcon, 1931, Roy Del Ruth) első feldolgozásában, mégis nagyon szerette volna megkapni Felix Klauber szerepét. Kibérelte a díszletet, szerződtetett asszisztenciát, és eljátszott pár jelenetet a filmből, amivel meggyőzte Bermanékat. Összességében nem is vall szégyent, korábbi némafilmesként főleg a szöveg nélküli jelenetekben erős, illetve a korabeli kritika a műtőben játszódó jeleneteit dicsérte. Szövegmondása már kevésbé meggyőző, a főleg a film kezdeti szakaszában komoly szerephez jutó, Felix szüleit alakító Anna Appel és Gregory Ratoff sokkal erőteljesebb alakítást nyújtanak. A később rendezőnek álló Ratoffnak (Intermezzo, 1939) ez volt az első hollywoodi szerepe, miután Oroszországból elmenekült és amerikai színházakban alapozta meg tengerentúli elismertségét.

A film bemutatóját követő egy éven belül igazi sztárrá váló, ekkor még feltörekvő, fiatal reménységként számon tartott Irene Dunne egyértelműen rossz választás volt a tanárnő szerepére. A mindig tündöklő, kifinomult és méltóságteljes Dunne teljesen hiteltelen mint egy gettóbeli szomszédlány. Érdekes módon egy szintén Fanny Hurst írásából forgatott film hozza el neki a nagy áttörést (Back Street, 1932, John M. Stahl). 

A Symphony of Six Million egyértelmű sikernek bizonyult mind a mozilátogatók, mind a kritikusok körében, és a stúdió is teljes mértékben elégedett volt a végeredménnyel. A film címe, Steiner kísérőzenéje, mely ekkoriban még teljesen szokatlan módon szinte minden jelenetet végigkísér, illetve a szerződtetett színészek azonban arra mutatnak, mintha Selznick valami nagyobb szabásút képzelt volna el az alapanyagból, nem csak egy becsületesen előadott iparosmunkát. (2,5/5)

 

Felix ellátogat az iskolába